szent – Hungarian noun declension

Hungarian noun forms of szent

Noun: szent

Nominative

Singularszent
Pluralszentek

Accusative

Singularszentet
Pluralszenteket

Dative

Singularszentnek
Pluralszenteknek

Instrumental

Singularszenttel
Pluralszentekkel

Causal-final

Singularszentért
Pluralszentekért

Translative

Singularszentté
Pluralszentekké

Terminative

Singularszentig
Pluralszentekig

Essive-formal

Singularszentként
Pluralszentekként

Essive-modal

Singularszentül

inessive

Singularszentben
Pluralszentekben

superessive

Singularszenten
Pluralszenteken

adessive

Singularszentnél
Pluralszenteknél

illative

Singularszentbe
Pluralszentekbe

sublative

Singularszentre
Pluralszentekre

allative

Singularszenthez
Pluralszentekhez

elative

Singularszentből
Pluralszentekből

delative

Singularszentről
Pluralszentekről

ablative

Singularszenttől
Pluralszentektől

Non-attributive Possessive

Singular

Singularszenté
Pluralszenteké

Plural

Singularszentéi
Pluralszentekéi

Possessive Forms

Single possession

Sg.1szentem
Sg.2szented
Sg.3szentje
Pl.1szentünk
Pl.2szentetek
Pl.3szentjük

Multiple possessions

Sg.1szentjeim
Sg.2szentjeid
Sg.3szentjei
Pl.1szentjeink
Pl.2szentjeitek
Pl.3szentjeik

Nouns inflected like szent

védőszent, bét, szent,

Sample Sentences

Etymology

Borrowed from a Slavic language. Compare Serbo-Croatian svet and Slovene svet. Not related to saint or its ancestor Latin sānctus (unless somehow influenced from medieval documents, neighboring languages, etc.).

Translations