col – Hungarian noun declension

Hungarian noun forms of col

Noun: col

Nominative

Singularcol
Pluralcolok

Accusative

Singularcolt
Pluralcolokat

Dative

Singularcolnak
Pluralcoloknak

Instrumental

Singularcollal
Pluralcolokkal

Causal-final

Singularcolért
Pluralcolokért

Translative

Singularcollá
Pluralcolokká

Terminative

Singularcolig
Pluralcolokig

Essive-formal

Singularcolként
Pluralcolokként

Essive-modal

inessive

Singularcolban
Pluralcolokban

superessive

Singularcolon
Pluralcolokon

adessive

Singularcolnál
Pluralcoloknál

illative

Singularcolba
Pluralcolokba

sublative

Singularcolra
Pluralcolokra

allative

Singularcolhoz
Pluralcolokhoz

elative

Singularcolból
Pluralcolokból

delative

Singularcolról
Pluralcolokról

ablative

Singularcoltól
Pluralcoloktól

Non-attributive Possessive

Singular

Singularcolé
Pluralcoloké

Plural

Singularcoléi
Pluralcolokéi

Possessive Forms

Single possession

Sg.1colom
Sg.2colod
Sg.3colja
Pl.1colunk
Pl.2colotok
Pl.3coljuk

Multiple possessions

Sg.1coljaim
Sg.2coljaid
Sg.3coljai
Pl.1coljaink
Pl.2coljaitok
Pl.3coljaik

Sample Sentences

Etymology

Borrowed from German Zoll. See: German Nouns 'Zoll'.

Translations