Noun: szeplő
Nominative
| Singular | szeplő |
| Plural | szeplők |
Accusative
| Singular | szeplőt |
| Plural | szeplőket |
Dative
| Singular | szeplőnek |
| Plural | szeplőknek |
Instrumental
| Singular | szeplővel |
| Plural | szeplőkkel |
Causal-final
| Singular | szeplőért |
| Plural | szeplőkért |
Translative
| Singular | szeplővé |
| Plural | szeplőkké |
Terminative
| Singular | szeplőig |
| Plural | szeplőkig |
Essive-formal
| Singular | szeplőként |
| Plural | szeplőkként |
Essive-modal
inessive
| Singular | szeplőben |
| Plural | szeplőkben |
superessive
| Singular | szeplőn |
| Plural | szeplőkön |
adessive
| Singular | szeplőnél |
| Plural | szeplőknél |
illative
| Singular | szeplőbe |
| Plural | szeplőkbe |
sublative
| Singular | szeplőre |
| Plural | szeplőkre |
allative
| Singular | szeplőhöz |
| Plural | szeplőkhöz |
elative
| Singular | szeplőből |
| Plural | szeplőkből |
delative
| Singular | szeplőről |
| Plural | szeplőkről |
ablative
| Singular | szeplőtől |
| Plural | szeplőktől |
Non-attributive Possessive
Singular
| Singular | szeplőé |
| Plural | szeplőké |
Plural
| Singular | szeplőéi |
| Plural | szeplőkéi |
Possessive Forms
Single possession
| Sg.1 | szeplőm |
| Sg.2 | szeplőd |
| Sg.3 | szeplője |
| Pl.1 | szeplőnk |
| Pl.2 | szeplőtök |
| Pl.3 | szeplőjük |
Multiple possessions
| Sg.1 | szeplőim |
| Sg.2 | szeplőid |
| Sg.3 | szeplői |
| Pl.1 | szeplőink |
| Pl.2 | szeplőitek |
| Pl.3 | szeplőik |
Nouns inflected like szeplő
szellő,
szegfű,
szeplő,
szerző,
képviselő,
szélső,
segítő,
fecskendő,
utánégető,
könyvkötő,
szerelő,
szerető,
szabónő,
termálfürdő,
menedékkérő,
beküldő,
beszélő,
besenyő,
emberöltő,
vízvezeték-szerelő, etc. (List truncated at 20 nouns)
Sample Sentences
Etymology
Probably borrowed from a Turkic language before the times of the Hungarian conquest of the Carpathian Basin (at the turn of the 9th and 10th centuries). From Proto-Turkic *sep- (“to scatter, sprinkle”).
Translations