kéj – Hungarian noun declension

Hungarian noun forms of kéj

Noun: kéj

Nominative

Singularkéj
Pluralkéjek

Accusative

Singularkéjt
Pluralkéjeket

Dative

Singularkéjnek
Pluralkéjeknek

Instrumental

Singularkéjjel
Pluralkéjekkel

Causal-final

Singularkéjért
Pluralkéjekért

Translative

Singularkéjjé
Pluralkéjekké

Terminative

Singularkéjig
Pluralkéjekig

Essive-formal

Singularkéjként
Pluralkéjekként

Essive-modal

inessive

Singularkéjben
Pluralkéjekben

superessive

Singularkéjen
Pluralkéjeken

adessive

Singularkéjnél
Pluralkéjeknél

illative

Singularkéjbe
Pluralkéjekbe

sublative

Singularkéjre
Pluralkéjekre

allative

Singularkéjhez
Pluralkéjekhez

elative

Singularkéjből
Pluralkéjekből

delative

Singularkéjről
Pluralkéjekről

ablative

Singularkéjtől
Pluralkéjektől

Non-attributive Possessive

Singular

Singularkéjé
Pluralkéjeké

Plural

Singularkéjéi
Pluralkéjekéi

Possessive Forms

Single possession

Sg.1kéjem
Sg.2kéjed
Sg.3kéje
Pl.1kéjünk
Pl.2kéjetek
Pl.3kéjük

Multiple possessions

Sg.1kéjeim
Sg.2kéjeid
Sg.3kéjei
Pl.1kéjeink
Pl.2kéjeitek
Pl.3kéjeik

Nouns inflected like kéj

karácsonyéj, éj, lej, kéj, pej, zörej,

Sample Sentences

Etymology

From Proto-Finno-Ugric *kixe-, originally a word referring to the flirtation/mating calls of birds and/or the incantation/calling out of a shaman. Compare Proto-Finnic *kiima (“rut”) and Proto-Samic *kikëtēk (“to lek”).

Verbs referencing "kéj"

Finnish Nouns kiima.

Translations