Infinitive: préfatem
Aspect: perfective
Present
| Sg.1 | préfatem |
| Sg.2 | prefátiš |
| Sg.3 | prefáti |
| Pl.1 | prefátime |
| Pl.2 | prefátite |
| Pl.3 | prefátet |
Past
| Sg.1 | prefáti; prefátih |
| Sg.2 | prefáti |
| Sg.3 | prefáti |
| Pl.1 | prefátihme |
| Pl.2 | prefátihte |
| Pl.3 | prefátiho |
Progressive/Iterative
| Sg.1 | prefátešo |
| Sg.2 | prefátešo |
| Sg.3 | prefátešo |
| Pl.1 | prefátehme |
| Pl.2 | prefátehte |
| Pl.3 | prefáteho |
Imperative
| Sg.2 | préfatij; préfatæj |
| Pl.2 | préfatijte; préfatæjte |
Participles
| Sg.m | prefátil |
| Sg.f | prefátila |
| Sg.n | prefátilo |
| Pl.m human | prefátili |
| Pl.m non-human | prefátily |
| Pl.f | prefátily |
| Pl.n | prefátily |
Verbs conjugated like préfatem
préfatem,
