Noun: kerúb
Gender: m
Declension:
Nominative
| Sg. Indef. | kerúb |
| Sg. Def. | kerúbinn |
| Pl. Indef. | kerúbar |
| Pl. Def. | kerúbarnir |
Genitive
| Sg. Indef. | kerúbs |
| Sg. Def. | kerúbsins |
| Pl. Indef. | kerúba |
| Pl. Def. | kerúbanna |
Dative
| Sg. Indef. | kerúb |
| Sg. Def. | kerúbinum |
| Pl. Indef. | kerúbum |
| Pl. Def. | kerúbunum |
Accusative
| Sg. Indef. | kerúb |
| Sg. Def. | kerúbinn |
| Pl. Indef. | kerúba |
| Pl. Def. | kerúbana |
Sample Sentences
Nouns inflected like kerúb
soldán,
pródúsent,
barón,
kólon,
kerúb,
róbot,
rúbín,
arkitekt,
dósent,
gísl,
pöbb,
smók,
stúdent,
Etymology
Borrowed from Latin, from Ancient Greek χερούβ (kheroúb), from Hebrew. See: Ancient Greek Nouns '
χερούβ'.
Translations